 |
 |
|
|
FAÜLTETVÉNYEKRŐLMiért fa? (tüzeléstechnika, árak/költségek, energiamérleg, időjárásállóság)Gazdasági környezet, kereslet Miért fa?
A szénhez készült erőművi tüzelőberendezések nagy múltra tekinthetnek vissza, technológiájuk megbízható, kiforrott. Közös jellemzőjük, hogy a tűztérben uralkodó hőmérséklet magas, mivel így lehet nagy nyomású és hőmérsékletű gőzt fejleszteni, amely viszont a jó körfolyamati hatásfok alapfeltétele. Szerencsére a szénhez képest a fa salakjának olvadáspontja alig alacsonyabb, így a legtöbb kazán kis átalakítással alkalmassá tehető vegyes- vagy tisztán fatüzelésre. A kazángyártók széles teljesítmény tartományban kínálnak elérhető árú rostélyos, BFB vagy CFB technológiájú erőművi kazánokat fa tüzelésére. Hasonló a helyzet a kisebb fűtőművi kazánokkal is: átalakíthatók a szenes kazánok, több gyártótól, nagy választékban kaphatók új berendezések is. Háztartási méretben is kaphatók fatüzelésű kazánok, kandallók hasáb, apríték vagy pellet tüzeléshez is. Összefoglalva: a fa tüzeléséhez olcsó, jól kipróbált kazánok állnak rendelkezésre.
Más a helyzet a lágyszárú növényekkel, a mezőgazdasági melléktermékekkel. Salakjuk 700-800 oC-on már ragad, gyakran már meg is folyik, amit a magas alkálifém tartalom okoz. Ennek egyik következménye az, hogy a tűztér hőmérsékletét alacsonyan kell(ene) tartani, azonban a nehezen kontrollálható lokális melegpontok miatt így is nagy valószínűséggel bekövetkezik a salak összetapadása. A másik következmény még kellemetlenebb: az alkáli fémek korróziós hatással vannak a hőcserélőkre, ezért ezeket különleges, védőbevonattal ellátott anyagból kell készíteni. Cseppet sem csoda, hogy ilyen kazánból nincs választék (lényegében egy gyártótól vehetünk), az ára meg olyan magas, hogy abból egy hasonló teljesítményű komplett fatüzelésű erőművet is meg lehet venni. Gyakori tévhit, hogy a fűvel, szalmával stb. az a baj, hogy nehezen táplálható vele a kazán, és ezek pelletálásá megoldja a gondokat; a táplálási nehézségeket megoldja a pelletálás, de a tüzeléstechnikai problémákat nem. Összefoglalva: a lágyszárú növények tüzeléstechnikája jelenleg még kiforratlan, drága, nem állnak rendelkezésre megbízhatósági adatok. <az oldal tetejére>
A nagyfelhasználók jelenleg legalább 20.500 forint + ÁFA árat fizetnek atro tonnánként (teljes száraz állapotra átszámított fatömeg) az energiaültetvényről származó faaprítékért. A teljesen száraz állapotú fa fűtőértéke megközelítőleg 18 GJ/at, lényegében független a fajtától, vagyis az energiaültetvényből származó tüzifa energiaértékre átszámított jelenlegi ára ~1.150 forint/GJ + ÁFA. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a földgáz ~3.500 Ft/GJ + ÁFA áron vásárolható meg, amely ár a növekvő kereslet és a véges készletek miatt a következő pár évtizedben többszörösére fog emelkedni.
A fás szárú energiaültetvények termelési költségében meghatározó szerepe van a telepítésnek és a telepítés évében szükséges ápolásnak. Az ültetvények tipikusan két évenként arathatók, legalább 5-6 aratási ciklus az élettartamuk. A jelenlegi árak mellett már 6 atro tonna/hektár/év hozam mellett is gazdaságos egy ültetvény, az energiaültetvényekhez kifejlesztett fajtákkal 10 atro tonna/hektár/év feletti hozam is elérhető. <az oldal tetejére>
Bármilyen energianövény termesztésének akkor van értelme, ha a végfelhasználóig tartó teljes termesztési/előállítási folyamatnak jó az energiamérlege, vagyis 1 egységnyi energia felhasználásával (gépek üzemanyagai, műtrágya, átalakítás hő- és villamos energia igénye stb.) minél több egységnyi felhasználható energiát nyerünk.
A jelenleg divatos bioetanol és biodízel esetében az energiamérleg meglehetősen rossz. Bioetanol esetében a tanulmányok 1:1 és 1:1,3 közé teszik az energiamérleget. Biodízel esetén némileg jobb a helyzet, az energiamérleg 1:1,3 és 1:1,6 közötti, de még ebben az esetben is erősen kérdéses, hogy mi értelme van a termőföld ilyen alacsony hatékonyságú használatának, a közvetlen támogatásoknak és az adókedvezményeknek.
A fás szárú energiaültetvények esetén az energiamérleg nagyon jó, a szakértői becslések 1:10 és 1:16 között szórnak. A jelentős szórás főként a termelés és a felhasználás távolságából, a tápanyag utánpótlás módjából (műtrágya vagy kommunális szennyvíziszap és fahamu) adódik. A jó energiamérleg egyik fontos következménye, hogy a termelési költségek alig változnak az energiahordozók árváltozásától! <az oldal tetejére>
A megfelelő fajtákból telepített fás szárú energiaültetvények időjárásállósága kiemelkedően jó. 2006. és 2007. évben az időjárás meghatározóan olyan volt, mint amilyent a klímaváltozás hatására prognosztizálnak hazánkra: általában szárazabb idő, különösen száraz és forró nyár, ritka, de akkor özönvíz-szerű csapadék. A sok "jóhoz" még hozzájött a 2007. tavaszi fagy. Mindezeknek együtt az lett a hatása, hogy a hagyományos mezőgazdasági kultúrák egy jelentős részében lényegében megsemmisült a termés, a szerencsésebb helyeken pedig drasztikusan visszaestek a hozamok.
Az ANC nemesnyár és a GYK fehér akác ültetvények jól növekedtek a fenti körülmények mellett is. A jól előkészített (több napos áztatás, majd a kiültetésig -4 fokon való tárolás) dugványoknak köszönhetően a 2007. tavaszi új ültetvényeken is 90 százalék fölötti eredési arányt tapasztaltunk.
Lényegesen rosszabbul viselték e két év időjárását a fűz kísérleteink: a feltűnően csapadékos 2006. tavaszán kellemes tempóban kezdtek növekedni, majd a 2006. júliustól kezdődő száraz időjárás következtében növekedésük minimálisra csökkent, a leveleik besárgultak, a 2007. januárban levágott fűz állomány jelentős része a száraz tél és tavasz miatt alig hajtott ki. Ezért fűz fajtáinkat kizárólag erős (de nem pangó) vízhatású, hűvösebb területekre ajánljuk. <az oldal tetejére>
|
|
||||||||||||||||||||||
Nyitólap · Magunkról · Ültetvények · Szaporítóanyagok · Szolgáltatások · Linkek · Kapcsolat |
